OPERÁLJUNK, VAGY NE OPERÁLJUNK?

“A műtét előtt kiterjedt endometriózis esetében, még ha családtervezésről nincs is szó, mindenképpen érdemes meddőségi szakember véleményét kikérni, és amennyiben szükséges, a termékenység maximális megőrzésére gondolni.”

Érdemes-e műteni az endometriózist, ha fáj?

Ha fáj az endometriózis, és a gyógyszeres kezelés nem segített, a műtét, amennyiben azt jól csinálja a sebész, a betegek többségénél működik, a fájdalom 70 %-kal csökken, vagy teljesen elmúlik, az életminőség pedig javul. A műtét hosszútávú sikeressége nagyobb,  ha teljes egészében eltávolította a sebész az endometriózist.

Ha műtét után a páciens gyógyszeres kezelést nem kap, vagy nem lesz várandós, sajnos az egy éven belüli kiújulás az 50%-ot is elérheti.

A műtét előtt kiterjedt endometriózis esetében, még ha családtervezésről nincs is szó, mindenképpen érdemes meddőségi szakember véleményét kikérni, és amennyiben szükséges, a termékenység maximális megőrzésére gondolni.

 A kezelési tervet minden esetben személyre kell szabni. Fontos, hogy hány éves a páciens, mikor szeretne babát, milyen a petefészek tartaléka (AFC, AMH, FSH lsd. kivizsgálás rész), egy-vagy kétoldali elváltozásról van szó, illetve van-e komoly fájdalma, amely gyógyszerrel nem kezelhető, illetve milyen a partner spermiumképe.

Tehát ebből az következik, ha rendszeres próbálkozás mellett nem leszel várandós 35 éves kor alatt 1 éven belül, illetve 35 éves kor felett 6 hónapon belül, el kell mennetek egy meddőségi klinikára, ahol kivizsgálják, hogy mi lehet a probléma.

ÉRDEMES –E MŰTENI AZ ENDOMETRIÓZIST HA NEM FÁJ, DE MEDDŐSÉGET OKOZ?

Semmiképpen nem igaz az a leegyszerűsítés, hogy ha endometriózisom van, nem lesz kisbabám, ha megműtenek, akkor pedig biztos hamar várandós leszek.  Az endometriózisos betegek egy részénél érdemes műteni, viszont van olyan betegcsoport, amikor a műtéttel nem segítünk, sőt, akár ronthatunk a fertilitási esélyeken.  Az alábbiakban részletesen kifejtem, miért.

Érdemes-e műteni, az I-II-es stádiumú, azaz minimális és enyhe endometriózist, ha gyermeket szeretnénk?

A klinikai vizsgálatok ebben a tekintetben ellentmondásosak. Az alábbi grafikonon két vizsgálatot láttok, amelyben összehasonlították a diagnosztikus és a terápiás endometriózis műtétek hatékonyságát. A műtét akkor volt sikeres, amikor később természetes fogamzással baba született.

Diagnosztikus műtét: amikor a sebész csak diagnosztizálja, megállapítja az endometriózist, de beavatkozást nem csinál.

Terápiás műtét: a laparoszkópos műtét során a sebész eltávolítja vagy roncsolja az endometriózisos elváltozásokat.

Az eredmények a babavárás szempontjából nem egyértelműek.

Egy másik klinikai vizsgálatban megnézték, hogy az I-II-es stádiumú endometriózis esetén hány műtétet érdemes végezni ahhoz, hogy abból 1 gyermek szülessen. A kérdést úgy is megfogalmazhatjuk, hogy hány „felesleges” műtétet kell végezni, ahhoz, hogy egy páciensnek segítsünk a műtéttel (Forrás: ASRM 2012, Jacobson 2010).

 A tanulmányban 3 betegcsoportot különítettek el:

    • Csoport I: Korábban elvégzett diagnosztikus műtéttel diagnosztizált endometriózisos betegek: 12 műtétet kellett elvégezni, hogy egy páciensnek segítsenek, azaz hogy egy baba szülessen.
    • Csoport II: Valószínű, hogy van a páciensnek endometriózisa a klinikai tünetek alapján: A műtét során az esetek 50 %-ában találtak endometriózist. 24 műtétet kellett elvégezni, hogy 1 baba szülessen, azaz 24-ből 1 páciensnek segítettek a sebészek a műtéttel.
    • Csoport III: Meddőség esetén, de tünetmentes páciensek esetén: A nők egyharmadánál találtak endometriózist, azonban 40 nőt kellett megműteni ahhoz, hogy egy nőnek megoldják a meddőségi problémáját, és gyermeke szülessen.

Érdemes-e műteni, a III-IV-es stádiumú, azaz a mérsékelt és súlyos endometriózist, ha gyermeket szeretnénk?

A tanulmányok azt mutatják, hogy a III-IV-es stádiumú endometriózisban szenvedő páciensek 44-63 %-a lesz várandós 2-3 évvel a műtét után, minden meddőségi kezelés nélkül.  Ugyanebben a betegcsoportban a várandósság esélye 0-25 % 2-3 éven belül, ha nincs műtét, illetve ha a páciens semmilyen kezelést nem kap.

A fenti eredményeket összehasonlíthatjuk az asszisztált reprodukciós kezeléssel: 4 hónapon belül 10 % a várandósság esélye, ha inszeminációt végzünk, és 30-35 % a várandósság esélye, ha egy ciklus lombikkezelést végzünk 35 év alatti páciens esetén.

Tekintettel arra, hogy nincs egyértelmű olyan klinikai összehasonlító vizsgálat, amely összehasonlítja a lombikkezelést a műtéti kezeléssel súlyos endometriózisban, ennek eldöntése nem egyértelmű, a pácienssel alapos, személyre szabott tervezést igényel.

Operáljunk, vagy ne operáljunk. Ez itt a kérdés.

Leegyszerűsítve: a javaslat az, hogy az endometriózist akkor érdemes műteni, ha a nő fiatal, van még ideje, tud várni  egy évet  a műtét után, hogy természetes úton megfoganjon a baba, illetve nincs más meddőségi probléma a háttérben.

Amennyiben a páciens kevésbé fiatal, vagy van más meddőségi problémája, akkor inkább kezdetben inszeminációt, súlyos endometriózis esetén pedig lombikkezelést érdemes végezni, nem pedig műtétet.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy amennyiben a sebész eltávolítja laparoszkóppal a csokolédácisztát, elkerülhetetlen, hogy a petefészek tüszőtartaléka, azaz a petefészekben a tüszők száma csökkenjen. Alapvetően ez nem túl előnyös, mivel amennyiben a nő idős, amúgy is csökkent a petefészek tüszőtartaléka, amely a későbbi lombikkezelés sikerességét nagyban csökkenti. Erről részletesebben a csokoládéciszta című fejezetben írtunk.

Van-e értelme a műtétnek a lombikkezelés alatt, azaz a petesejt leszívás és az embrió transzfer között?

Akkor érdemes minden esetben műtétet végezni, ha ultrahang vizsgálattal hydrosalpinxot, azaz tág petevezetőt állapít meg a szakember. Endometriózis, gyulladás és hegesedés következtében alakulhat ki a hydrosalpinx, amely során a tág petevezetékben folyadék halmozódik fel. Ez a folyadék a petevezetékből a méhüregbe juthat, ezáltal csökkenti az embrió beágyazódásának az esélyét, így a várandósságét is.  Amennyiben laparoszkóposan  eltávolítjuk a tág petevezetékeket, duplájára nő a lombik sikeressége.

Érdemes-e műteni az endometriózist, ha fáj?

Ha fáj az endometriózis, és a gyógyszeres kezelés nem segített, a műtét, amennyiben azt jól csinálja a sebész, a betegek többségénél működik, a fájdalom 70 %-kal csökken, vagy teljesen elmúlik, az életminőség pedig javul. A műtét hosszútávú sikeressége nagyobb,  ha teljes egészében eltávolította a sebész az endometriózist.

Ha műtét után a páciens gyógyszeres kezelést nem kap, vagy nem lesz várandós, sajnos az egy éven belüli kiújulás az 50%-ot is elérheti.

A műtét előtt kiterjedt endometriózis esetében, még ha családtervezésről nincs is szó, mindenképpen érdemes meddőségi szakember véleményét kikérni, és amennyiben szükséges, a termékenység maximális megőrzésére gondolni.

 A kezelési tervet minden esetben személyre kell szabni. Fontos, hogy hány éves a páciens, mikor szeretne babát, milyen a petefészek tartaléka (AFC, AMH, FSH lsd. kivizsgálás rész), egy-vagy kétoldali elváltozásról van szó, illetve van-e komoly fájdalma, amely gyógyszerrel nem kezelhető, illetve milyen a partner spermiumképe.

Tehát ebből az következik, ha rendszeres próbálkozás mellett nem leszel várandós 35 éves kor alatt 1 éven belül, illetve 35 éves kor felett 6 hónapon belül, el kell mennetek egy meddőségi klinikára, ahol kivizsgálják, hogy mi lehet a probléma.

ÉRDEMES –E MŰTENI AZ ENDOMETRIÓZIST HA NEM FÁJ, DE MEDDŐSÉGET OKOZ?

Semmiképpen nem igaz az a leegyszerűsítés, hogy ha endometriózisom van, nem lesz kisbabám, ha megműtenek, akkor pedig biztos hamar várandós leszek.  Az endometriózisos betegek egy részénél érdemes műteni, viszont van olyan betegcsoport, amikor a műtéttel nem segítünk, sőt, akár ronthatunk a fertilitási esélyeken.  Az alábbiakban részletesen kifejtem, miért.

Érdemes-e műteni, az I-II-es stádiumú, azaz minimális és enyhe endometriózist, ha gyermeket szeretnénk?

A klinikai vizsgálatok ebben a tekintetben ellentmondásosak. Az alábbi grafikonon két vizsgálatot láttok, amelyben összehasonlították a diagnosztikus és a terápiás endometriózis műtétek hatékonyságát. A műtét akkor volt sikeres, amikor később természetes fogamzással baba született.

Diagnosztikus műtét: amikor a sebész csak diagnosztizálja, megállapítja az endometriózist, de beavatkozást nem csinál.

Terápiás műtét: a laparoszkópos műtét során a sebész eltávolítja vagy roncsolja az endometriózisos elváltozásokat.

Az eredmények a babavárás szempontjából nem egyértelműek.

Egy másik klinikai vizsgálatban megnézték, hogy az I-II-es stádiumú endometriózis esetén hány műtétet érdemes végezni ahhoz, hogy abból 1 gyermek szülessen. A kérdést úgy is megfogalmazhatjuk, hogy hány „felesleges” műtétet kell végezni, ahhoz, hogy egy páciensnek segítsünk a műtéttel (Forrás: ASRM 2012, Jacobson 2010).

 A tanulmányban 3 betegcsoportot különítettek el:

    • Csoport I: Korábban elvégzett diagnosztikus műtéttel diagnosztizált endometriózisos betegek: 12 műtétet kellett elvégezni, hogy egy páciensnek segítsenek, azaz hogy egy baba szülessen.
    • Csoport II: Valószínű, hogy van a páciensnek endometriózisa a klinikai tünetek alapján: A műtét során az esetek 50 %-ában találtak endometriózist. 24 műtétet kellett elvégezni, hogy 1 baba szülessen, azaz 24-ből 1 páciensnek segítettek a sebészek a műtéttel.
    • Csoport III: Meddőség esetén, de tünetmentes páciensek esetén: A nők egyharmadánál találtak endometriózist, azonban 40 nőt kellett megműteni ahhoz, hogy egy nőnek megoldják a meddőségi problémáját, és gyermeke szülessen.

Érdemes-e műteni, a III-IV-es stádiumú, azaz a mérsékelt és súlyos endometriózist, ha gyermeket szeretnénk?

A tanulmányok azt mutatják, hogy a III-IV-es stádiumú endometriózisban szenvedő páciensek 44-63 %-a lesz várandós 2-3 évvel a műtét után, minden meddőségi kezelés nélkül.  Ugyanebben a betegcsoportban a várandósság esélye 0-25 % 2-3 éven belül, ha nincs műtét, illetve ha a páciens semmilyen kezelést nem kap.

A fenti eredményeket összehasonlíthatjuk az asszisztált reprodukciós kezeléssel: 4 hónapon belül 10 % a várandósság esélye, ha inszeminációt végzünk, és 30-35 % a várandósság esélye, ha egy ciklus lombikkezelést végzünk 35 év alatti páciens esetén.

Tekintettel arra, hogy nincs egyértelmű olyan klinikai összehasonlító vizsgálat, amely összehasonlítja a lombikkezelést a műtéti kezeléssel súlyos endometriózisban, ennek eldöntése nem egyértelmű, a pácienssel alapos, személyre szabott tervezést igényel.

Operáljunk, vagy ne operáljunk. Ez itt a kérdés.

Leegyszerűsítve: a javaslat az, hogy az endometriózist akkor érdemes műteni, ha a nő fiatal, van még ideje, tud várni  egy évet  a műtét után, hogy természetes úton megfoganjon a baba, illetve nincs más meddőségi probléma a háttérben.

Amennyiben a páciens kevésbé fiatal, vagy van más meddőségi problémája, akkor inkább kezdetben inszeminációt, súlyos endometriózis esetén pedig lombikkezelést érdemes végezni, nem pedig műtétet.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy amennyiben a sebész eltávolítja laparoszkóppal a csokolédácisztát, elkerülhetetlen, hogy a petefészek tüszőtartaléka, azaz a petefészekben a tüszők száma csökkenjen. Alapvetően ez nem túl előnyös, mivel amennyiben a nő idős, amúgy is csökkent a petefészek tüszőtartaléka, amely a későbbi lombikkezelés sikerességét nagyban csökkenti. Erről részletesebben a csokoládéciszta című fejezetben írtunk.

Van-e értelme a műtétnek a lombikkezelés alatt, azaz a petesejt leszívás és az embrió transzfer között?

Akkor érdemes minden esetben műtétet végezni, ha ultrahang vizsgálattal hydrosalpinxot, azaz tág petevezetőt állapít meg a szakember. Endometriózis, gyulladás és hegesedés következtében alakulhat ki a hydrosalpinx, amely során a tág petevezetékben folyadék halmozódik fel. Ez a folyadék a petevezetékből a méhüregbe juthat, ezáltal csökkenti az embrió beágyazódásának az esélyét, így a várandósságét is.  Amennyiben laparoszkóposan  eltávolítjuk a tág petevezetékeket, duplájára nő a lombik sikeressége.

PCO-S VAGYOK, LEHET GYERMEKEM?

“A PCO szindromás nőknek pont annyi gyermeke születik, mint amennyit szeretnének, de sok esetben orvosi segítség kell: Orvosi támogatással, egészséges életmóddal, megfelelő diétával, illetve meddőségi

ELOLVASOM »

A MEDDŐSÉG DIÉTÁJA

“Egy spanyol vizsgálat arra mutatott rá, hogy a mediterrán diétát folytató nők másfélszer nagyobb eséllyel lettek várandósok természetes úton, mint azok, akik nem diétáztak.” Az

ELOLVASOM »

AMIT A MIÓMÁRÓL TUDNI ÉRDEMES

“A mióma a leggyakoribb, jóindulatú nőgyógyászati daganat, mely a méh izmos falából indul ki. Minden negyedik nőt érinti, leggyakrabban 35. életév után jelentkezik.” Szeretném hangsúlyozni, hogy

ELOLVASOM »

LOMBIKBÉBI ÉS AZ ENDOMETRIÓZIS

“Az endometriózis van, hogy nem csak fájdalmat, hanem meddőséget is okoz. Mégis, sokan félnek a lombikkezeléstől, pedig a lombikbébi program kifejezetten hatékony meddőségi kezelés az endometriózisban.” A Egyrészt azért,

ELOLVASOM »

MEDDŐSÉGI KEZELÉS ÉS ENDOMETRIÓZIS

“Nehéz kérdés, hogy műtétet vagy lombikkezelést javasoljunk elsőként a páciensnek, ha egyszerre áll fenn endometriózis és meddőség. Egy másik blog bejegyzésben leírt EFI index, azaz endometriózis fertilitási

ELOLVASOM »

ENDOMETRIÓZIS FERTILITÁSI INDEX

“Az endometriózis fertilitási index egy egyszerű algoritmus, amelynek segítségével kiszámolhatjuk, hogy  mekkora esélyünk van endometriózis műtét után, hogy természetes úton megfoganjon a baba.” A kérdések

ELOLVASOM »

KÖVÉRSÉG, DOHÁNYZÁS, MEDDŐSÉG

“A megfelelő testsúly feltétele a sikeres várandósságnak és az egészséges terhességnek. A menstruáció létrejöttéhez szükséges egy minimális testzsírszázalék, így a nagymértékű soványság csökkenti a megtermékenyülés

ELOLVASOM »

OPERÁLJUNK, VAGY NE OPERÁLJUNK?

“A műtét előtt kiterjedt endometriózis esetében, még ha családtervezésről nincs is szó, mindenképpen érdemes meddőségi szakember véleményét kikérni, és amennyiben szükséges, a termékenység maximális megőrzésére

ELOLVASOM »

Hasznosnak találtad? Oszd meg másokkal is.